"Inasokat felveszünk"
Az MNM Báthori István Múzeuma állandó kiállítása számos céhes emléket őriz.
A város kézműipara a múltban rendkívül fejlett volt. A nyírbátori céhek első írásos említése 1581-ből való, amikor is Báthori Miklós országbíró jóváhagyta a szabó és szűrszabó céhek rendtartását szabályozó céhlevelet. Később Báthori István (1591), Báthori Gábor (1607) és Bethlen Gábor (1623) is megerősítették a céhek kiváltságait és kiterjesztették a céhjogokat más mesterségekre vonatkozóan is. I. Rákóczi György 1648- as összeírása szerint a város lakosságának közel egyharmada kézműiparos volt. A céhek emlékét az okleveleken túl céhbehívó tábla, cégérek, céhpoharak és pecsétek őrzik. A város jelentős kézműiparát – a csizmadiaműhely mellett - további öt kismesterség bemutatásával érzékelteti a kiállítás.
Ezen a múzeumi órán az érdeklődők megismerhetik a középkori és újkori céhek – mesterek, legények, inasok - életét. Szerepjáték segítségével azt is kideríthetik, milyen feltételekkel lehetnének inasok a nyírbátori vegyes céhben. A tanulók céhlevelet is készíthetnek vagy cégért is tervezhetnek.
Szalontai Barnabás
1919 – 1984
Dr. Szalontai Barnabás, a múzeum alapítója 1919. január 8-án született a Bereg megyei Ilosván. Nyírbátorba 1947-ben költözött. Több munkakörben dolgozott, majd 1952-ben pedagógusi állást kapott a helyi általános iskolában. A pedagógusi pálya nagy lehetőséget nyújtott számára, hogy megvalósíthassa akkor már hosszú évek óta dédelgetett tervét a múzeum létrehozásáról.
Múzeumszervezői tevékenységének legkiemelkedőbb területe a tárgygyűjtés volt. Sikeresen gyarapította a múzeum gyűjteményeit. Sokszínű gyűjteményi egységegeket hozott létre: régészeti, néprajzi, történeti, képzőművészeti, iparművészeti, numizmatikai, fegyvertörténeti, irodalomtörténeti, történeti dokumentum gyűjtemény.
Kezdetben szerény körülmények között mutatta be néprajzi gyűjteményét a nagyközönségnek. A múzeum első állandó kiállítása 1955-ben nyílt meg a művelődési házban, 1961-től az egykori minorita kolostor lett a múzeum végleges otthona. Ez a barokk műemléki épület méltó otthona a múzeum gazdag gyűjteményeinek. Az általa szervezett nagyszámú kiállítás és közművelődési esemény mellett kiemelkedő szerepe volt az ún. nyírbátori stallum hazakerülésében és a Báthori István Múzeumban történő bemutatásában. A firenzei Roberto Marone mester által készített intarziás, faragott hátas padsor a város egyik legreprezentatívabb művelődéstörténeti emléke.
Szalontai Barnabás áldozatos munkája eredményeként Nyírbátor híres műemlékei, történeti értékei országosan ismertté váltak. A hazai és külföldi tájékoztatást nagymértékben szolgálták azok a tanulmányok, népszerűsítő cikkek is, amelyeket Szalontai Barnabás írt a város történetéről, néprajzáról, műemlékeiről részint önálló kiadványokban, részint folyóiratokban, valamint különböző napi- és hetilapokban.
Szalontai Barnabás közéleti, múzeumszervezői és tudományos munkáját magas kitüntetésekkel jutalmazták. Ő volt hazánkban az egyetlen Állami-díjas múzeumigazgató, s városa díszpolgársággal tisztelte meg.