,,Alkosd meg saját mesebeli sárkányodat!”
Gyermekrajz pályázat
Az MNM Báthori István Múzeuma gyermekrajz pályázatot hirdet
,,Alkosd meg saját mesebeli sárkányodat!”
címmel
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei általános iskolás tanulók alkotásait várjuk.
Rajzold meg bármilyen szabadon választott tecnhikával saját, elképzelt sárkányodat! Készíthetsz rajzot a Báthoriak sárkányos mondájához is, amelyben egyik ősük, egy Vid nevű vitéz legyőzi az emberevő sárkányt, de lerajzolhatod akár azt a sárkányt is, amelyet a te fantáziád kelt életre. Ez a sárkány lehet félelmetes, meghökkentő, legyőzhetetlen, vagy vicces, lehet egy- vagy többfejű, pompázhat ezer színben, de készülhet akár grafikus megoldással is. A Báthori mondát választó gyerekeknek egy kis segítséget is mellékelünk. Kérjük, hogy A/4 vagy A/3-mas méretű rajzlapra dolgozzatok!
A diákok a rajzokat 2020. június 2-ig küldhetik az alábbi postacímre:
MNM Báthori István Múzeuma
Nyírbátor
4300, Szalontai Barnabás tér 2.
A verseny eredményéről 2020. június 5-ig értesítjük a résztvevőket. A legügyesebb rajzok készítői könyvjutalomban részesülnek. Az első három helyezett diák osztályával vagy az általa választott közösséggel INGYENES NAPI JEGGYEL ellátogathat a múzeumba!
További információ kérhető : 06/ 42 281 760, Szabóné Harcsa Szilvia Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát.
Egy kis segítség:
A Báthori monda
,,Élt egyszer hajdanában egy Vid nevű vitéz, ki vagyonát azzal szerezte, hogy megölte a nagy sárkányt, amelyik az Ecsedi tóban élt, s onnan pusztította a környéket. Ezzel a hatalmas sárkánnyal bizony nem bírt senki, letarolta a vetést, s mindent felfalt, embert, állatot egyaránt. Nem volt nyugta tőle a vidéknek. Értesült erről a király is. Felszólította vitézeit, hogy vívjanak meg a sárkánnyal. De ők annyira féltek, hogy inkább elhagyták a király udvarát, mintsem megküzdjenek vele. Ekkor a király egész katonaságát küldte el, hogy öljék meg a félelmetes szörnyet. A sárkány maga után csalta a katonákat a lápos területre és mind egy szálig felfalta őket. A vidék lakosai elmenekültek, mert senki nem volt képes legyőzni a sárkányt, aki úgy élt a tóban, mint egy valóságos király. Nagy palotát épített magának, melynek egy része a víz alatt volt. Hallott a sárkány rémtetteiről Vid is, aki egy igen erős, eszes és bátor vitéz volt. Nagy fortéllyal előcsalta a kastélyból a sárkányt, s a szárazföldön megküzdött vele. Vid megölte a sárkányt úgy, hogy egyetlen karcolás sem esett rajta. Hatalmas volt az emberek öröme, amikor tudomást szereztek a sárkány pusztulásáról. Vid pedig levágta a sárkány farkát, s magához vette a három fogát, így ment a király színe elé. A király nagyon megörült, amikor értesült Vid tettéről, és busásan megjutalmazta a vitézt. Nagy úrrá tette, neki adta az Ecsedi tótól Tokajig elterülő földeket.”
A nyírbátori stallum
A XVIII. században épült egykori minorita kolostor barokk épülete ad otthont az 1955-ben
alapított MNM Báthori István Múzeumának, amely jelentős régészeti, néprajzi, történeti, képző- és iparművészeti és fegyvergyűjteménnyel rendelkezik.
A középkori Magyarország egyik meghatározó, az ország vezetésében kiemelkedő szerepet betöltő Báthoriakhoz kapcsolódó tárgyi emlékek közül itt látható az 1511-ben készült templomi ülőpad (stallum) kisebbik padsora.
A történelmi Magyarországról származó legjelentősebb fennmaradt gótikus stallum a bártfai és a nyírbátori, melyeket az Itálián kívüli reneszánsz bútorművesség első alkotásai között tartanak számon.
Mátyás király udvarának reneszánsz pompája ösztönözte a nagyhatalmú Báthori család tagjait, hogy nyírségi birtokuk központjában rangjukhoz méltó környezetet teremtsenek.
Az 1479. évi törökök felett aratott kenyérmezei győzelem emlékére Nyírbátorban két templomot építtettek. A templomok berendezése, díszítése a legigényesebb műhelyek mestereinek keze munkája.
A XV. század végén, a XVI. század elején Toscana városának, kolostoraiban dolgozott egy sokoldalú művész - építész, szobrász, bronzöntő, intarziakészítő -, Giovanni da Verona oli- vetánus szerzetes. Az ő műhelyének díszítő eljárásait, mintakincsét fedezhetjük fel a nyírbátori stallumokon. A firenzei Via de' Servi XV. századi nagyhírű asztalosműhelyeinek művészi gyakorlatát követő és tovább-fejlesztő mester legjelentősebb tanítványa Szerzetestársa, Roberto Marone volt, a festői hatású intarziaművészet kiváló képviselője. A nyírbátori stallum egyik berakásos tábláján ábrázolt könyv metszésén F. MARONE felirat olvasható. Az F betű FECIT (készítette), vagy FRATER (szerzetestestvér) rövidítése lehet. A más itáliai mesterekkel együtt feltehetőleg Mátyás király udvarába hívott Maronic mester azonos lehet Giovanni da Verona említett tanítványával, Roberto Maronéval, esetleg testvéreinek egyikével, akik szintén ismert nevű művészek voltak. A nyírbátori stallum részeinek kidolgozásában valószínűleg részt vettek a helyi ferences kolostor asztalosai is.
A berendezések nagy része a XVI-XVII. században elpusztult, de a bútorzat egykori gazdagságát jól mutatja az a két kóruspad, amely a Szent György-templomban és a Nemzeti Múzeumban fennmaradt. A padok tölgyfából készültek és a templom szentélyrészében egymással szemben kerültek felállításra. Mindkét padsor két üléssorból állt. A hátsó sorban 12 üléses hátaspad állt, amelyhez derékszögben kétüléses rövid szakasz csatlakozott. Előtte könyöklővel összeépített, átjáróval kettéosztott üléssor húzódott imapaddal, könyvtámasszal. A két stallum eredetileg 25-25 azaz 50 ülőhelyes volt.
1933-ban a Magyar Nemzeti Múzeum a megmaradt és hiányos „templombútort” megvásárolta és megkezdődött a helyreállítás.
A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításában látható mellett, a másik un. „csonka stallum” 22 üléssel vált bemutathatóvá 1963-tól Nyírbátorban.