advert2.jpg
 

Az épület története

Nyírbátorban a ferencesek a XIV. század elején telepedtek le, Báthori Lukács idejében. A meglevő templom közelében építették az első igénytelen celláikat, amelyekből a kegyúr támogatásával később kolostort alakítottak ki. Báthori István 1479 után a már meglevő épületet továbbfejlesztette. A ferencesek kolostoraikat általában a város szélén természet adta védettség /víz, mocsár stb./ közelébe építették.

Nyírbátorban a ferences kolostor a ma is létező Papok-rétje mellett, a bevezető főút mentén épült, hogy a szerzetesek az utasok segítségére lehessenek, s a városszéli szegényeket gondozhassák.

A kolostor szorosan a templomhoz csatlakozott, kerengővel körülvett négyszögű udvart zárt. A kerengő eredetileg keresztboltozattal volt ellátva. Feltehető, hogy nyitott volt, az eredeti olasz elrendezésnek megfelelően.

A kolostor helyiségei: a cellákon kívül a közös helyiségek, mint ebédlő (refectorium), háló (dormitorium), könyvtár, melegedő (calafactorium), öltöző (vestiarium) a kerengő szabad oldalaihoz csatlakoztak.

1550 körül a reformáció következményeként megszűnt Nyírbátorban a katolikus egyház, a szerzetesek valószínűleg szétszéledtek. Petrasko vajda 1587-ben a kolostort is felgyújtotta és kirabolta. A romos épületekről 130 évig semmit sem tudunk. Csak a XVIII. Század elején, az ellenreformáció lendületében került sor a ferences rendi minoriták letelepítésére. 1717-ben a rend visszakapta vagyonát. A templom 1725-ben történt felszentelése után nemsokára, 1733-ban megindult az új kolostor építése, mely a számadások tanúsága szerint mintegy tíz éven át tartott. Az 1749-ből fennmaradt részletes leírás szerint az épület négyszög alakban csatlakozott a templom északi falához, középen nagy, négyszögű udvarral. A sekrestyéhez merőlegesen kapcsolódó kelet szárny fából készült, s ezt a leírás réginek nevezi. Ennek folytatásaképpen egy szintén réginek mondott, rövid, falazott kolostorrész következett. Ezekhez épült először az ideiglenes jellegű faépület. Mikor azonban az 1734-1744 között újonnan emelt és ma is meglevő kolostor elkészült, a toldozott és fából épített keleti szárnyra nem volt már szükség, s ezért azt 1749 után teljesen lebontották.

A számadásokból, az építkezéseket irányító Kelemen Didák levelezéséből és a kolostor egykorú leltárából a munkában részt vevő mesterekről is megtudunk egyet-mást. A templom helyreállítását nagyrészt a környékről való magyar kőművesek és ácsok végezték. Az 1749-ben befejezett újrafedési munkára viszont váradi német mestereket alkalmaztak. A kolostor építésénél egy debreceni cserepes, Miklós építész és Niczki Nikodémus kassai kőművesmester neve szerepel. Ez utóbbi a munkálatok vezetője lehetett.

A szögletes U alakú barokk kolostor külseje és boltozatos belseje egyszerű kellemes hatást keltő épület. Az emeletes homlokzatot vakolatkeretes ablakok törik át.

A nyugati homlokzat közepén kőkeretes ajtó vezet az épület belsejébe. A folyosó, mindkét szinten az udvar felé eső részen fut. A folyosók, a lépcsőház és a cellák barokk keresztboltozattal fedettek. A közös és a lakóhelyiségek a nyugati és északi szárnyban találhatók. Ez utóbbi földszintjén foglal helyet a két hatalmas pillérrel megosztott egykori ebédlő, amelyet ugyancsak barokk boltozat fed. A minoriták 1950-ig lakták a kolostort.

A nyírbátori Báthori István Múzeum, a megyei és járási párt- és tanácsi szervek anyagi támogatása, Nyírbátor, és a járás lakosságának áldozatkészsége, valamint a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának hozzájárulása folytán Szalontai Barnabás tudományos kutató, szervező munkájával jött létre, az 1957-1961. évek között restaurált minorita, barokk műemlékkolostorban. A múzeum állandó kiállítása 1961. november 19-én nyílt meg.

Dr. Szalontai Barnabás

 

 

 

Dr. Szalontai Barnabás 

(1919 – 1984) Néprajzkutató, történész, Állami díjas múzeumigazgató

 ”Táj nincs emberek, emlékek és értékek nélkül. A táj mindezek ismeretét jelenti, és ez az ismeret az embernek ad egy belső tartást.”


 

 

Dr. Szalontai Barnabásra, a múzeumalapítóra  emlékeztünk

 

Az MNM Báthori István Múzeuma és Baráti Köre, valamint Nyírbátor Város Önkormányzata együtt emlékezett Dr. Szalontai Barnabásra, az Állami díjas múzeumalapítóra, Nyírbátor díszpolgárára, a hűséges lokálpatriótára halálának 30. évfordulója alkalmából 2014. március 5-én a Városháza Dísztermében.

Minden közösségnek vannak kiválóságai – s ez így természetes – akik valamilyen területen az átlag felett, jóval többel járulnak a szeretett településük életéhez, az ott élők életminőségéhez.

Nyírbátornak is megvoltak-vannak az ilyen típusú polgárai, személyiségei. Közöttük ott van láthatóan és láthatatlanul is Szalontai Barnabás. Megidézte a régi Nyírbátor hangjait, vallatta középkori építészeti örökségeit, s szinte az utolsó pillanatban összegyűjtötte néprajzi emlékeit. Épületet harcolt ki, a 200 éves barokk kolostorban berendezte Nyírbátor múzeumát, s ezáltal nem csak az országban, de külföldön is ismertté tette városát.

Dr. Szalontai Barnabás a Báthori Múzeum létrehozásával, nemzeti kultúránk fáradhatatlan ápolásával, szűkebb otthona, Nyírbátor és a Dél-Nyírség hagyományainak felkutatásával és feldolgozásával örök érdemeket szerzett földi pályáján.

Az élő utódok örökösökként csak egyet ígérhetnek és tehetnek: a reájuk hagyott művet gondozzák, ápolják és az alapító múzeumigazgató emlékét kegyelettel megőrzik.

Az ünnepségen először hangzott el a múzeumalapító halálhírére, a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola egykori főigazgatójának Margócsy Józsefnek irt gondolatai.

                                                                                                            Dr. Báthori Gábor

 

Bővebben: Dr. Szalontai Barnabás

Copyright © MNM Báthori István Múzeuma! All right Reserve!
Design by : Place your Website!
 
Distributed By Joomla Perfect   Sponsored By Ayos Hosting | Property List | FoodCart Franchise